A konnektor első ránézésre csupán két lyuk a falban, de ha jobban elmerülünk a tanulmányozásába, akkor könnyen rájöhetünk, hogy azért jóval több ennél, hiszen a konnektorban lakik az áram.

Az áram jó dolog, kivéve ha éppen minket ráz. Ha mást ráz az nem annyira rossz nekünk, de ha segíteni akarunk az illetőn, akkor nyugodtan és erősen kezdjük e lcsapkodni egy husánggal. Aki nem tudja, hogy mi az a husáng olvassa továbbra is a blogot, hiszen előbb-utóbb úgyis ki derül ez is.

De térjünk vissza a konnektorhoz és az áramhoz. Az áram ideális esetben a barátunk. Csak úgy, mint a kutya, csak nem olyan szőrös.

Fontos tudnivaló, hogy a konnektor lyukaiba nem lehet ám akármit dugni és ez a nevetségesen kis pöcsűekre is vonatkozik. Az ujjunkat szintén ne dugjuk a konnektorba, mert akkor az áram belénk megy, ez pedig nem ideális eset.

A konnektoron leginkább két lyuk található, bár az amerikai filmekben néha nem, de ezzel ne törődjünk, azok ott úgyis mind dagadtak. A két lyukba a dugvillát lehet bedugni, vagy hogy hívják azt az izét. A dugvillának van két szarvacskája, ami pont beleillik a konnektorba. Micsoda szerencse.

Sajnos a mai napig nem tudni, hogy kitalálta fel a konnektort. Egyesek szerint, III. Tiberius Konnektorius római ezermester és birka foltozó fejéből pattant ki a falban lévő két lyuk ötlete, de a legújabb kutatásokból kiderült, hogy ő teljesen mást dugdosott bele és róla jobb tudni, hogy a birkákat se úgy foltozta, ahogy elsőre gondolnánk, hanem dugta őket.

A konnektor egyébként minden háztartásban megtalálható és habár a faltól nem látjuk, de vezetékek vannak mögötte, tulajdonképpen ezek szállítják a konnektor vérét, az áramot. Ez most jó nagy hülyeségnek tűnhet, de ezen a blogon sose nem lehet olvasni hülyeségeket. A blog készítője erre mindig kínosan ügyel.

A konnektort egyébként a villanyossági boltokban lehet előszeretettel kapni, bátran keressük hát a konnektor osztályon, vagy kérdezzük meg a mindig segítőkész köpenyes kis eladókat, akik, mint tudjuk értünk élnek.

A megunt konnektorokat nem kell kidobni a kukába, elég ha celluxszal, vagy szikszalaggal leragasztjuk őket, vagy eltakarjuk őket egy ocsmány fali festménnyel.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.