2011.08.09. - Kukta-sarok: Főtt kukorica by
Az az igazság, hogy a főtt kukorica elkészítése sokkal nehezebb annál, mint amennyire nehéznek látszik. Ez nem csak holmi gyerekes ijesztgetés.
Az első nagy probléma az alapanyagok beszerzése. Ezeket tekintve az első és legfontosabb dolog a kukorica. Kukoricát többféleképpen is szerezhetünk, de a legjobb ha a hagyományos módszert választjuk: lopunk a szomszédból.
Habár a rendőrség szerint a naplopáson kívül minden büntetendő (így tehát a kukorica lopás is), nyugodtan beszerezhetjük így ezt a csöves hozzávalót. A módszer mellett szól, hogy a szomszédban mindig van kukorica. Ez mondjuk leginkább falun használható módszer, hiszen panellakásokban viszonylag ritkán terem kukorica, de hála a most bevezetett génmódosításoknak ez már nem sokáig lesz így. Igaz a génmódosított kukoricától az embernek két feje lesz, de legalább többet senki sem lesz magányos.
A kukoricán kívül szükségünk lesz még egy edényre is. Edényt általában az edényes szekrényben találhatunk, de ezt is nyugodtan ellophatjuk a szomszédtól, ha már úgyis ott vagyunk. Ha ezzel a kettő alapanyaggal megvagyunk, nyugodtan vigyünk be a szervezetünkbe egy feles pálinkát, az eddig szerzett izgalmak okán. Ha ez megtörtént kritikus ponthoz érkezik a főzés. A kukoricát meg kell szabadítanunk a hajától. A fodrászok ezt reflexből ollóval teszik és rendkívül bátran, hiszen a kukorica fülébe úgysem tudnak belevágni. Mi azonban nyugodtan használjuk a kezünket, bár azért előtte mossuk meg. Fő a higiénia.
A kukorica haja egyébként az a zöld, ami körül veszi, csak, hogy a városiak is képben legyenek.
Miután leszedtük ezeket a zöld kis izéket, ki ne dobjuk őket.
1. A kukorica haja elbomlik, a konyhában is.
2. Szükségünk van rá.
Ekkora vesszük ugyanis elő az ez idő alatt gondosan kiöblített edényt. Ennek az aljára kecses mozdulatokkal kiterítjük a kukorica zöld haját, de ne mindet, mert majd kell még a tetejére is.
Miután eddig eljutottunk legyünk büszkék magunkra, de a szakácsok NE! Nekik könnyű, évekig tanulták ezt.
Ezután pedig óvatosan helyezzük bele a kukoricát az edénybe, majd a maradék hajat dobáljuk fölibe. Ha ezzel kész vagyunk vizet kell engednünk az edénybe. A víz a csapban található. Keressük bátran ott!
Ezek végeztével ismét kritikus pont következik. Be kell gyújtanunk a tűzhelyet. Ha nem vagyunk elég vállalkozó szelleműek nyugodtan kérjük meg a szomszédot, de ne mondjuk el neki, hogy loptunk tőle, akkor úgyse segít a fajankó!
Ezután pedig már csak addig kell várnunk még kész nincs a kukorica.
Kedvesen tálaljuk, ízlés szerint ízesítve, vagy kibaszásból elsózva.
Szólj hozzá!
Címkék: kukta sarok
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.